INNORATIO KUTATÓMŰHELY

Közép-Európai Gazdaság- és
Társadalomfejlesztő Közhasznú Egyesület


Bemutatkozás | Projektek | Partnerek, támogatók | Kapcsolat | Közhasznúsági jelentés


INNORATIO KUTATÓMŰHELY

Az Innoratio Kutatóműhely célja a közép-európai térség, innovációs és gazdasági versenyképességének növelése, társadalmi és kulturális fejlődésének elősegítése, az ehhez szükséges szakértői multiplikátor szerepkör kialakítása és érvényesítése. Az Innoratio Kutatóműhely további célja a szakmai, szervezeti összefogáson és partnerségen alapuló innovatív kezdeményezések, programok elősegítése és megvalósítása a területi különbségek mérséklése, az esélyegyenlőség, környezetvédelem és a fenntartható fejlődés horizontális elveinek érvényesítése mellett. A Innoratio Kutatóműhely feladatrendszere kiterjed a helyi- térségi-regionális szintű tervezés, a stratégiaalkotás, a tervezési szintek közti kapcsolat erősítése érdekében a szakértői kapacitások összefogásával megvalósuló kutatások végrehajtására, szakmai állásfoglalások és javaslatok kidolgozására, valamint a települési, kistérségi, megyei és regionális szervezetek, intézmények pályázati kapacitásának növelésére, a forrásadaptációs képességeik fejlesztésére is




AKTUÁLIS

Magyarország biciklis nagyhatalom

Magyarország kerékpár használatban Európa dobogóján áll

A magyar kerékpárhasználat – az általánosan elterjedt vélekedéssel szemben – az Európai Unió többi tagállamához képest kiemelkedően magas: a kerékpározás modális megoszlása hazánkban 19%. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden ötödik meghatározott korosztályba tartozó felnőtt a kerékpárt választja (részesíti előnyben) minden más közlekedési eszköz helyett a közlekedés során.



A lakók 25%-a használ napi szinten kerékpárt, autóhasználatot tekintve a legutolsó a listán (24%), míg napi tömegközlekedők arányát tekintve a legelső (28%).

A városlakók viszont kevésbé kerékpárbarátok

A kerékpározás viszonylag nagy népszerűségét azonban a kistelepülések rövid távú kerékpárhasználói generálják (községen belüli használat). Míg a magyar népesség általánosságban rendkívül kerékpárbarát, nagyvárosaink népességére ez már nem mondható el: Budapesten arányuk alacsony, csupán 2%, míg Európa két nagy kerékpáros fővárosában (Amszterdam és Koppenhága) ez az arány 35%. A 2%-os arány közel áll a régió más országainak értékeihez (Bukarest, Varsó, Prága: 1%; Pozsony: 2%; Szófia: 3%), de Bécsben ez az arány már a magyarénak háromszorosa (6%)

A kerékpáros fejlesztések csupán infrastruktúrafejlesztést jelentenek

A jelenlegi EU-s költségvetési ciklus során a források nagy aránya fordítódik a kerékpáros közlekedés fejlesztésére Magyarországon, ami elsősorban az infrastruktúrát érinti: kerékpárutak létesítését, rendszerbe szervezését és minőségjavítását, kerékpárállomások kiépítését, turisztikai létesítmények létrehozását. A kerékpározás azonban több, mint egy alternatív közlekedési mód vagy vonzó választás az aktív pihenéshez, új tájak felfedezéséhez.

A közösségfejlesztés sokkal fontosabb, ám erre nem esik nagy figyelem

A kerékpározás igazi jelentősége és ereje közösségi jellegéből fakad – a kerékpárosok erős, inkluzív közösséget alkotnak, amelynek tagjai a kerékpározáson túlmutatóan is összetartanak. Fontos eleme a közösségépítésnek az ifjúság bevonása és nevelése a kerékpározáson keresztül.



Ebből következően a kerékpározás erősítéséhez a puszta infrastrukturális beruházások mellett szükséges a közösségek támogatása és támogató háttérszolgáltatások kialakítása is. Miközben Magyarországon is jelen vannak példamutató közösségi kezdeményezések a kerékpáros életben, kisebb településeken és az elmaradottabb régiókban éppen ellentétes trend figyelhető meg: a korábbi közösségek ereje csökken, nem képesek megtartani a fiatalokat.

Hogyan lehetne kerékpáros közösségfejlesztéssel a kerékpározást növelni, és valódi városi közösségeket fejleszteni?

A Dél-alföldi Ifjúsági Szövetség által jegyzett „Hajtsunk együtt!”-nevű kezdeményezés egy olyan innovatív szolgáltatáscsomagot fejleszt ki, amely segítségül hívható kerékpáralapú kisközösségek létrehozására és aktív üzemeltetésére. A projekt arra a problémára keres megoldást, hogy milyen intézkedésekkel és kezdeményezésekkel lehetne támogatni a kerékpáros közösségi kezdeményezéseket, hogyan lehetne elősegíteni a fiatalok nagyobb mértékű bevonódását, és alkalmassá tenni a kerékpáros közösségeket Közép-Európában

A kezdeményezéssel kapcsolatos további információkért látogasson el a projekt oldalára: https://hajtsunkegyutt.hu

Apák, vegyetek részt!

Az apa-fiú, apa-gyermek kapcsolatok az európai civilizáció meghatározó elemei

Az apa-gyermek, apa-fiú kapcsolatok az emberiség történetének gyakran tárgyalt témája volt. Elég olyan világirodalmi mesterművekre gondolni, mint Szophoklész antik mitológiai hagyományokra támaszkodva írt Oidipusz-történetei, Homérosz eposzai, vagy Shakespeare Hamletje. Ez a kapcsolat nagyon mélyen gyökerezik európai kultúránkban, ha csak civilizációnk – görög kultúra melletti másik – nagy oszlopát, a zsidó-keresztény kulturális hagyományt tekintjük. Ebben ugyanis az apa-fiú kapcsolatok nem csupán legendák, történetek, elbeszélések és allegóriák formájában jelenik meg, de az emberi élet számára keretet adó tanításokban is megjelenik és az tökéletlen emberi és tökéletes (isteni) világ találkozását is gyakran apa-fiú viszonylatban ábrázolja



A gyerekek ma már nagyon sokszor apakép nélkül nőnek fel

Ha a házasságkötéssel és válásokkal kapcsolatos adatokból indulunk ki, Magyarország kifejezetten nem számít házasságkedvelő országnak nemzetközi összehasonlításban. Az elmúlt 70 évben a házasságkötések száma majdnem a negyedére zuhant évi az 1949-es 110 ezerről a 2010-es évre nem sokkal több, mint 30 ezerre, (miközben a népességszám összességében növekedett 9,2 millióról 9,8 millióra). Az utóbbi néhány évben (2013-2016) a házasodási kedv növekedni látszik, és megközelíti az 1990-es évek szintjét, különösen a a válások aránya továbbra is magas marad.

Magyarország a világ országai között bronzérmes az összes házasságra jutó válások arányát tekintve, amely alapján az adott éves házasságkötésszámra 0,67 db válás jutott: a házasságkötések már kétharmada (!) válással végződik. Ennek következtében gyermekek nevelésük során egyre kevésbé találkoznak férfiképpel, férfi mintával: sem otthon a válások magas, 67%-os aránya miatt, sem az óvodában-iskolában a férfiak kis arányú részvétele miatt a pedagógusi munkakörökben. Ez több tudományos diszciplínából származó kutatás szerint is törést okozhat a gyerekek szociális és pszichés fejlődésében.



Segítünk-e eléggé az apák szerepvállalásában?

A magyar állami-önkormányzati szociális intézményrendszerben a családsegítő szolgáltatások főként a legelesettebbek számára, a szociálisan leginkább részorulók számára nyújtott gazdasági-mentálhigiénés és életvezetési tanácsadásban merül ki, és a szolgáltatásokat teljes és egyszülős családok, de egyedülállók is igénybe veszik. Magyarország a szociális ellátórendszert tekintve a régiós országok körében előrébb jár és kiterjedt, noha pontszerű ellátórendszerrel rendelkezhet. Kívánatos lenne az állami intézményrendszer részéről a Nyugat-Európai szociális modellekhez való felzárkózás, és a szolgáltatási portfólió radikális bővítése annak érdekében, hogy komplex, a családi élet aktuális problémáira reagáló segítséget kapjanak a magyar családok.



Lehetséges megoldás: apukák világa

Egyre jobban szaporodnak Nyugat-Európa sok táján az olyan közösségek, civil szervezetek és kezdeményezések amelyeknek célja annak elősegítése, hogy a gyerekek apaképpel nőhessenek fel. A klubok tanácsadásokat, segélyszolgálatot biztosítanak és rendezvényeket szerveznek, ahol apák és gyermekeik minőségi időt tölthetnek el egymással. Ezek a kezdeményezések természetesen nemcsak egy, hanem kétszülős családoknak is szólnak. A Deszk Község Népművészetéért Alapítvány által jegyzett „Apukák világa” kezdeményezés, és a keretében kialakított innovatív szolgáltatáscsomag azért dolgozik, hogy ilyen, az apa-fiú, illetve apa-gyermek kapcsolatok facilitálásáért dolgozó közösségeket hozzanak létre a Közép-európai környezetben is. Ezzel kapcsolatos további információkért látogasson el a kezdeményezés oldalára: http://www.deszkineptanc.hu/deszk-kozseg-nepmuveszeteert-alapitvany/palyazatok/apukak-vilaga

A helyi gazdaság a közösségformálás alapja

A helyi termelés már fontosabb a fejlett, mint a fejlődő világban

A közvélemény ma már teljes mértékben támogatja a helyi termékeket, mert felismeri annak mind környezeti, mind egészségügyi előnyeit. Azonban a helyi termékek támogatásának túl kell mutatnia ezeken a célokon. Nem véletlen, hogy a világ gazdaságilag fejlett részein sokkal egészségesebb egyensúlyban állnak egymással a centralizált és decentralizált termelési módok és paradoxnak tűnő módon a világ legszegényebb országai támaszkodnak legkevésbé a helyi kereskedelemre.



Az úgynevezett „harmadik világban” a globális kereskedelemnek, az országos, maffiahálózatok által üzemeltetett kereskedelemnek kiszolgáltatott népesség legfeljebb önellátásra rendezkedhet be, de a helyi piaci kereskedelem szinte nem létezik.

A helyi termékekben van a pénz (is)

A helyi termékek előállítása és forgalmazása felhelyezi a helyi és regionális gazdaságot a nemzetközi gazdaság térképére, becsatornázza a helyi termelőket a nemzetközi kereskedelemben. Ez a kijelentés akkor is igazzá válik, ha nem beszélhetünk egyes helyi termékek nemzetközi forgalmazásától, hiszen azok enélkül is az importált javak konkurenciájaként jelennek meg.

A probléma: elfelejtettünk termelni, elfelejtettünk eladni

A helyi termékek iránt Európa-szerte, de a fejlett világ valamennyi országában nő az érdeklődés. A népszerűséget bizonyítja, hogy a helyi termelői piacok száma az elmúlt 6 évben majd’ megháromszorozódott, az őstermelők és mezőgazdasági kistermelők száma (nagyságrendileg 450 ezer fő) Magyarországon például meghaladja az összes, nem őstermelő vagy kistermelő egyéni vállalkozó számát. Ezek a számok ugyanakkor nem jelentik azt, hogy a helyi termékeladások biztos és stabil jövedelmet is jelentenének a kistermelők, őstermelők számára. Amíg a vidékies térségben élők nem képesek a mezőgazdaságból megélni, addig az őstermelői tevékenységre csak ideig-óráig tartó keresetkiegészítésnek tekinthető, az ezen való változtatáshoz a gazdák segítséget igényelnek, több szempontból is.



Miközben a nagyüzemi mezőgazdaság és a nagyipar mellett, még az abban résztvevők számára is, a kertészkedést és a kézművestevékenységeket „csak” újra kell tanulni, a kereskedelmi ismereteket az alapoktól fogva kell elsajátítani.

Lehetséges megoldás: közösségfejlesztés

Egyre jobban szaporodnak Nyugat-Európa sok táján az olyan közösségek, amelyek arra rendezkedtek be, hogy összekössék egymással a jó minőségű helyi terméket előállítani képes termelőket, és az ezekért sokszor igen magas árat fizetni hajlandó keresletet. A közösségfejlesztés ez esetben létkérdés, hiszen önállóan a termelők nem tudják felvenni a versenyt a rendkívül tőkeerős nagyüzemekkel. A Mezőgazdasági Őrzőkör által jegyzett „Helyi közösség, helyi termékek” kezdeményezés, és a keretében kialakított innovatív szolgáltatáscsomag azért dolgozik, hogy ilyen közösségeket hozzanak létre a Közép-európai környezetben is. Ezzel kapcsolatos további információkért látogasson el a kezdeményezés oldalára: https://helyitermekhelyikozosseg.hu






PROJEKTEK

HandyCraft2: Társadalmi vállalkozás a kézművesek integrációjáért a határ menti régióban

Korábbi vállalkozásösztönzési, valamint helyi mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos tapasztalatokon alapulva a Handycraft 2 célja, hogy ösztönözze a helyi társadalmi vállalkozások létrejöttét hátrányos szocioökonómia környezetből kikerülő kézműves termelők támogatásával. Mindezt egy kidolgozott stratégiai terv és egy piackutatás segítségével kívánja elérni, valamint az intézményi és jogi keretek vizsgálatával. A helyi vállalkozókat workshopok és hálózaterősítő workshopok keretében vonjuk be. Ezen kívül a projekt célja, hogy növelje a foglalkoztatást a releváns szakemberek körében.

A projektet 3 fő elem alkotja:
  • HANDYCRAFT – Társadalmi Vállalkozási Stratégia (SSE): mindez piackutatást, jogi és intézményi elemzést foglal magába.

  • Közös Termék Fejlesztése (CPD): Projektünkben egy franchise brand-et fejlesztünk helyi kézműves termékekre. Mindezt megelőzi helyi kézműves szakemberek felkutatása, bevonása és meghívása, majd 20-20 prototípusból álló helyi sajátosságokat tükröző kézműves termékcsoport kifejlesztése kézműves szakemberek és helyiek bevonásával. Ezt egy mentorprogram egészíti ki, amely a kézműveseket segíti a piacra való belépésre.

  • Piacra való belépés (MA): Hátrányos szocioökonómiai személyek integrációja a helyi gazdaságba kézműves termékek előállítása és piacra dobása által.

AgroCraft2: Common brand building with quality assurance background to promote local agroproducts and farmers in the CrossBorderRegion

A Projekt célja a határmenti térségben mind Magyarországon, mind a Szerbiában a kis agrártermelők fejlesztése, összeszervezése. A projekt épít a korábbi projekt eredményeire, amelynek keretében kialakításra került egy határon átnyúló helyi agrártermék-márka, a „Juliska”.

A projekt három fő tevékenység csoport köré épül:
  • Franchise márka építés. A határrégió jelenlegi agrárkistermelői trendjeinek elemzése után a korábbi pilot projekt eredményeire is építve és a helyi-regionális agrártermékekre építve továbbfejlesztjük a márkát. Kialakításra kerül a közös marketingstratégia, amelyben hangsúlyozásra kerül a márka arculata. A franchise jellegű márka hatékony terjesztésére kialakításra kerül egy online értékesítési felület.

  • Minőségbiztosítási rendszer építése. A márka és a franchiseépítés alapvető pillére a minőségbiztosítási rendszer kialakítása, amely elsősorban a magyarországi partner feladata a projektben. Ennek keretében a meglévő laboratórium kerül fejlesztésre, amely alkalmas a helyi agrártermékek és összetevőinek kémiai és biológiai elemzésére. A minőségbiztosítási rendszer biztosít információt a vásárlóknak arról, hogy a márka termékei magas minőségű és egészséges termékek.

  • Bevonás. A projekt kulcseleme a tényleges és potenciális agrárkistermelők bevonása a határ mindkét oldaláról, valamint a vásárlók megszólítása. A helyi termelői fórumok és a helyi termék vásárok szolgálják azt a célt, hogy a márka és franchisetagokat toborozzunk. A vásárlók megszólítására a marketingstratégiára alapozott komplex PR kampány szolgál, amelynek keretében promóciós anyagok, brosúrák, szórólapok, online és TV kampány-, valamint konferenciatevékenységeket folytatunk.
Azt reméljük, hogy a szervezettebb, piacképesebben marketingelt helyi kis agrártermelők életképesebbé teszik a határrégiót, a biztonságosabb, könnyebben elérhető helyiagrár termékek pedig segítik a helyi lakosságot.

Korábbi vállalkozásösztönzési, valamint helyi mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos tapasztalatokon alapulva a Handycraft 2 célja, hogy ösztönözze a helyi társadalmi vállalkozások létrejöttét hátrányos szocioökonómia környezetből kikerülő kézműves termelők támogatásával. Mindezt egy kidolgozott stratégiai terv és egy piackutatás segítségével kívánja elérni, valamint az intézményi és jogi keretek vizsgálatával. A helyi vállalkozókat workshopok és hálózaterősítő workshopok keretében vonjuk be. Ezen kívül a projekt célja, hogy növelje a foglalkoztatást a releváns szakemberek körében.

Közösségfejlesztési jógyakorlatok Nemzetközi Együttműködésben

A XIX. századra a Kárpát-medencében is kialakultak azok a mezőgazdasági illetve kézműves termékek, amelyek egy-egy jól lehatárolható mikrorégió (helyi közösség) emblematikus termékei lettek (pl. Makói hagyma, Tokaji bor, Kalocsai paprika, Halasi csipke, Korondi cserepek). A híressé vált helyi termékek olyan gazdasági érdekközösséget teremtettek, ami pozitívan hatott az adott térség közösségi életére is (helyi identitás, lokálpatriotizmus, önszerveződés). A viharos XX. század sorsformáló eseményei (trianoni döntés, szocialista gazdasági kísérletek, globális piac kihívásai) a Kárpát-medencében olyan mértékben erodálták ezeket az emblematikus helyi termékeket, hogy mára sok esetben már csak az emlékezet őrzi a hajdan volt kiváló minőséget, a jelenlegi termékek azonban már nem képviselnek különleges színvonalat. A tapasztalatok, gyakorlatok megismerése és összefoglaló elemzése rendkívül fontos, hiszen a helyi termékek újrafelfedezése, készítése és forgalmazása bár a helyi gazdasági-társadalmi helyzetre előnyösen hatnak, megindulásuk a legtöbb helyen csak annak kifejezett külső-belső támogatásával, facilitációjával elképzelhető. Ez utóbbi kijelentés hatványozottan igaz a keleti blokk korábban államszocialista országainak lakosságát tekintve, hiszen e régióban a tradicionális helyi kultúra szisztematikus felszámolása történt, sok esetben még „búvópatakként” sem volt jelen a helyi társadalmakban. Különösen fontos e tevékenységek olyan közegben történő támogatása, amelyek a veszélyeztetett helyi kisebbségi kultúrák (pl. szórványmagyarság) helyi hagyományainak felelevenítését célozzák. Ennek érdekében a más helyeken felismert megoldásokkal kapcsolatos ismeretek jól mozgósíthatók.Projektünk célja egy hiánypótló kutatás, és ennek eredményeképpen olyan ajánlások és módszertani leírások létrehozása, amelyek

1) segítik a döntéshozókat az ideális szabályozási környezet kialakításában,

2) információt és gyakorlati útmutatót adnak az érdekelt szereplőknek és gyakorlati szakembereknek saját helyi termék fejlesztéséhez.



A jógyakorlatok leírásai bemutatják a sikeres helyi termékeket és szolgáltatásokat és a kialakulási folyamatukat, kihangsúlyozva a kulcs sikertényezőket és tanulságokat. A projektben különös hangsúlyt kap a helyi együttműködés hosszútávú fenntarthatóságának keretrendszerét biztosító közösségi védjegyek vizsgálata. Az ajánlásgyűjteményben szereplő minták és jógyakorlatok terjesztésére a projekt keretében hálózatépítő tevékenységet folytatunk helyi közösségek képviselői és közösségfejlesztési szakemberek részvételével. A hálózati együttműködés kialakításával és a jógyakorlatok közvetlen átadásával indítjuk be a diffúziós folyamatokat. A kompetenciafejlesztésben és tudásátadásban résztvevő termelők és szakemberek felelőssége lesz, hogy a helyi közösségben mintaadóvá váljanak, és helyismeretükkel hozzájáruljanak emblematikus helyi termékek és szolgáltatások kialakításához.



„A közösség felemel! - Leszakadó kistelepülések gazdasági és társadalmi felzárkózását támogató közösségvezérelt innovációs modell és kapcsolódó szolgáltatások kidolgozása és pilot tesztelése”



A projekt keretében két szolgáltatás kerül megvalósításra.

A korábbi támogatási, pályázati adatokon alapuló innovatív közgazdasági modell a közösségi döntéshozás információs támogatására. A szolgáltatás célja a közösségi döntéshozás támogatásával hozzájárulni a kistelepülések elnéptelenedésének megállításához és a jövedelmi helyzet javításához és a marginalizálódott csoportokintegrációjához. A szolgáltatás során a korábbi fejlesztési támogatásokat tartalmazó hozzáférhető adatbázisokat településszintű aggregációjával, továbbá településsoros társadalmi adatok adatbázisba foglalásával kialakítjuk az adott helyi társadalmi-gazdasági-földrajzi körülmények között a társadalmi adatok alapján leginkább működni látszó fejlesztések modelljét. A modellt feltöltjük és folyamatosan frissítjük az adatokkal, kiegészítjük egyes projektekhez tartozó jógyakorlati esettanulmányokkal. A rendszert felhasználóbarát módon a helyi közösségeknek adjuk, akik a rendszert további fejlesztések megvalósításának információs keretrendszereként használhatják. A modellt a Sarkadi, Mórahalmi, Bácsalmási és Szegedi Járások egyes hátrányos helyzetű kistelepülésein élő lakosság körében teszteljük és továbbfejlesztjük, majd előkészítjük és megvalósítjuk a rendszer kiterjesztését Magyarország egészére.

A Sarkadi, Mórahalmi, Bácsalmási és Szegedi Járások egyes hátrányos helyzetű kistelepülésein élő lakosság körében családi- és ifjúsági stresszkezelő szolgáltatást nyújtunk. A szolgáltatás lényege, hogy az újszerű és ingyenes szolgáltatással feloldjuk a helyi lakosság társadalmi eredetű konfliktusait annak érdekében, hogy képessé váljanak részt venni a közösségi életben, és rövidtávon a családok és fiatalok, mint potenciálisan legaktívabb közösségi csoportok, aktívan vegyenek részt a közösségi döntéshozás helyi megszervezésében és továbbfejlesztésében.





PARTNEREK, TÁMOGATÓK






KAPCSOLAT

innoratiokutato@gmail.com
infocenter@innoratio.hu





KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

2006 évi Egyszerűsített éves beszámoló
2007 évi Egyszerűsített éves beszámoló
2008 évi Egyszerűsített éves beszámoló
2009 évi Egyszerűsített éves beszámoló
2010 évi Egyszerűsített éves beszámoló
2011 évi Egyszerűsített éves beszámoló
2012 évi Egyszerűsített éves beszámoló
2013 évi Egyszerűsített éves beszámoló
2014 évi Egyszerűsített éves beszámoló
2015 évi Egyszerűsített éves beszámoló
2016 évi Egyszerűsített éves beszámoló
2017 évi Egyszerűsített éves beszámoló
2018 évi Egyszerűsített éves beszámoló



Bemutatkozás | Projektek | Partnerek, támogatók | Kapcsolat | Közhasznúsági jelentés