en

INNORATIO KUTATÓMŰHELY

Közép-Európai Gazdaság- és
Társadalomfejlesztő Közhasznú Egyesület

Bemutatkozás | Aktuális |Projektek | Filmek | Támogatók | Partnerek| Kapcsolat | Közhasznúsági jelentés





INNORATIO KUTATÓMŰHELY

Az Innoratio Kutatóműhely, mint közhasznú regionális tudásközpontnak a célja a közép-európai régió innovációs és gazdasági versenyképességének növelése, társadalmi és kulturális fejlődésének elősegítése, valamint szakmai, szervezeti összefogáson és partnerségen alapuló innovatív kezdeményezések, programok elősegítése és megvalósítása a területi különbségek mérséklése, az esélyegyenlőség, környezetvédelem és a fenntartható fejlődés horizontális elveinek érvényesítése mellett. A Kutatóműhely tevékenysége kiterjed a szakértői kapacitások összefogásával megvalósuló kutatások végrehajtására, szakmai állásfoglalások és javaslatok kidolgozására, valamint a települési, kistérségi, megyei és regionális szervezetek, intézmények pályázati kapacitásának növelésére, a forrásadaptációs képességeik fejlesztésére. A Kutatóműhely tevékenységéhez kapcsolódóan kiterjedt határon átnyúló és nemzetközi kapcsolat rendszert épített fel az évek során.







AKTUÁLIS










PROJEKTEK

Innoratio Kutatóműhely összevont pályázat 2020


Az elmúlt évek legkülönfélébb közösségi kezdeményezésekhez kapcsolódóan tapasztalatunk az, hogy a legnagyobb kihívást a közösségi együttműködések kereteinek megteremtése, annak tagok általi elfogadtatása és elismertetése majd azt követően annak fenntartása jelenti. ez egyaránt igaz a gazdasági együttműködésekre, szakmai kooperációkra, kulturális és szabadidős közösségekre.

A társasházak eddig méltatlanul elhanyagolt területét jelentik a közösségi és társadalomtudományi szakterületnek, de hasonlóan igaz ez a megállapítás az urbanisztikai és építészeti tudományokra, legalább is Magyarországon. Alapvetően a jogi megközelítések dominálják a társasházakkal kapcsolatos vitákat és gondolkodást. A társasházakat alapvetően több lakásos lakóépületnek tekintjük és nem pedig a lakás tulajdonosok közösségének. Amíg ez így marad addig a társasházak szomszédsági viták, a közös képviseleti problémák, a pusztuló épületek képét asszociálják.

HandyCraft2: Társadalmi vállalkozás a kézművesek integrációjáért a határ menti régióban

Korábbi vállalkozásösztönzési, valamint helyi mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos tapasztalatokon alapulva a Handycraft 2 célja, hogy ösztönözze a helyi társadalmi vállalkozások létrejöttét hátrányos szocioökonómia környezetből kikerülő kézműves termelők támogatásával. Mindezt egy kidolgozott stratégiai terv és egy piackutatás segítségével kívánja elérni, valamint az intézményi és jogi keretek vizsgálatával. A helyi vállalkozókat workshopok és hálózaterősítő workshopok keretében vonjuk be. Ezen kívül a projekt célja, hogy növelje a foglalkoztatást a releváns szakemberek körében.

A projektet 3 fő elem alkotja:

  • HANDYCRAFT – Társadalmi Vállalkozási Stratégia (SSE): mindez piackutatást, jogi és intézményi elemzést foglal magába.

  • Közös Termék Fejlesztése (CPD): Projektünkben egy franchise brand-et fejlesztünk helyi kézműves termékekre. Mindezt megelőzi helyi kézműves szakemberek felkutatása, bevonása és meghívása, majd 20-20 prototípusból álló helyi sajátosságokat tükröző kézműves termékcsoport kifejlesztése kézműves szakemberek és helyiek bevonásával. Ezt egy mentorprogram egészíti ki, amely a kézműveseket segíti a piacra való belépésre.

  • Piacra való belépés (MA): Hátrányos szocioökonómiai személyek integrációja a helyi gazdaságba kézműves termékek előállítása és piacra dobása által.

AgroCraft2: Common brand building with quality assurance background to promote local agroproducts and farmers in the CrossBorderRegion

A Projekt célja a határmenti térségben mind Magyarországon, mind a Szerbiában a kis agrártermelők fejlesztése, összeszervezése. A projekt épít a korábbi projekt eredményeire, amelynek keretében kialakításra került egy határon átnyúló helyi agrártermék-márka, a „Juliska”.

A projekt három fő tevékenység csoport köré épül:

  • Franchise márka építés. A határrégió jelenlegi agrárkistermelői trendjeinek elemzése után a korábbi pilot projekt eredményeire is építve és a helyi-regionális agrártermékekre építve továbbfejlesztjük a márkát. Kialakításra kerül a közös marketingstratégia, amelyben hangsúlyozásra kerül a márka arculata. A franchise jellegű márka hatékony terjesztésére kialakításra kerül egy online értékesítési felület.

  • Minőségbiztosítási rendszer építése. A márka és a franchiseépítés alapvető pillére a minőségbiztosítási rendszer kialakítása, amely elsősorban a magyarországi partner feladata a projektben. Ennek keretében a meglévő laboratórium kerül fejlesztésre, amely alkalmas a helyi agrártermékek és összetevőinek kémiai és biológiai elemzésére. A minőségbiztosítási rendszer biztosít információt a vásárlóknak arról, hogy a márka termékei magas minőségű és egészséges termékek.

  • Bevonás. A projekt kulcseleme a tényleges és potenciális agrárkistermelők bevonása a határ mindkét oldaláról, valamint a vásárlók megszólítása. A helyi termelői fórumok és a helyi termék vásárok szolgálják azt a célt, hogy a márka és franchisetagokat toborozzunk. A vásárlók megszólítására a marketingstratégiára alapozott komplex PR kampány szolgál, amelynek keretében promóciós anyagok, brosúrák, szórólapok, online és TV kampány-, valamint konferenciatevékenységeket folytatunk.

Azt reméljük, hogy a szervezettebb, piacképesebben marketingelt helyi kis agrártermelők életképesebbé teszik a határrégiót, a biztonságosabb, könnyebben elérhető helyiagrár termékek pedig segítik a helyi lakosságot.

Korábbi vállalkozásösztönzési, valamint helyi mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos tapasztalatokon alapulva a Handycraft 2 célja, hogy ösztönözze a helyi társadalmi vállalkozások létrejöttét hátrányos szocioökonómia környezetből kikerülő kézműves termelők támogatásával. Mindezt egy kidolgozott stratégiai terv és egy piackutatás segítségével kívánja elérni, valamint az intézményi és jogi keretek vizsgálatával. A helyi vállalkozókat workshopok és hálózaterősítő workshopok keretében vonjuk be. Ezen kívül a projekt célja, hogy növelje a foglalkoztatást a releváns szakemberek körében.

„A közösség felemel! - Leszakadó kistelepülések gazdasági és társadalmi felzárkózását támogató közösségvezérelt innovációs modell és kapcsolódó szolgáltatások kidolgozása és pilot tesztelése”

A projekt keretében két szolgáltatás kerül megvalósításra.

A korábbi támogatási, pályázati adatokon alapuló innovatív közgazdasági modell a közösségi döntéshozás információs támogatására. A szolgáltatás célja a közösségi döntéshozás támogatásával hozzájárulni a kistelepülések elnéptelenedésének megállításához és a jövedelmi helyzet javításához és a marginalizálódott csoportokintegrációjához. A szolgáltatás során a korábbi fejlesztési támogatásokat tartalmazó hozzáférhető adatbázisokat településszintű aggregációjával, továbbá településsoros társadalmi adatok adatbázisba foglalásával kialakítjuk az adott helyi társadalmi-gazdasági-földrajzi körülmények között a társadalmi adatok alapján leginkább működni látszó fejlesztések modelljét. A modellt feltöltjük és folyamatosan frissítjük az adatokkal, kiegészítjük egyes projektekhez tartozó jógyakorlati esettanulmányokkal. A rendszert felhasználóbarát módon a helyi közösségeknek adjuk, akik a rendszert további fejlesztések megvalósításának információs keretrendszereként használhatják. A modellt a Sarkadi, Mórahalmi, Bácsalmási és Szegedi Járások egyes hátrányos helyzetű kistelepülésein élő lakosság körében teszteljük és továbbfejlesztjük, majd előkészítjük és megvalósítjuk a rendszer kiterjesztését Magyarország egészére.

A Sarkadi, Mórahalmi, Bácsalmási és Szegedi Járások egyes hátrányos helyzetű kistelepülésein élő lakosság körében családi- és ifjúsági stresszkezelő szolgáltatást nyújtunk. A szolgáltatás lényege, hogy az újszerű és ingyenes szolgáltatással feloldjuk a helyi lakosság társadalmi eredetű konfliktusait annak érdekében, hogy képessé váljanak részt venni a közösségi életben, és rövidtávon a családok és fiatalok, mint potenciálisan legaktívabb közösségi csoportok, aktívan vegyenek részt a közösségi döntéshozás helyi megszervezésében és továbbfejlesztésében.

Közösségfejlesztési jógyakorlatok Nemzetközi Együttműködésben

A XIX. századra a Kárpát-medencében is kialakultak azok a mezőgazdasági illetve kézműves termékek, amelyek egy-egy jól lehatárolható mikrorégió (helyi közösség) emblematikus termékei lettek (pl. Makói hagyma, Tokaji bor, Kalocsai paprika, Halasi csipke, Korondi cserepek). A híressé vált helyi termékek olyan gazdasági érdekközösséget teremtettek, ami pozitívan hatott az adott térség közösségi életére is (helyi identitás, lokálpatriotizmus, önszerveződés). A viharos XX. század sorsformáló eseményei (trianoni döntés, szocialista gazdasági kísérletek, globális piac kihívásai) a Kárpát-medencében olyan mértékben erodálták ezeket az emblematikus helyi termékeket, hogy mára sok esetben már csak az emlékezet őrzi a hajdan volt kiváló minőséget, a jelenlegi termékek azonban már nem képviselnek különleges színvonalat. A tapasztalatok, gyakorlatok megismerése és összefoglaló elemzése rendkívül fontos, hiszen a helyi termékek újrafelfedezése, készítése és forgalmazása bár a helyi gazdasági-társadalmi helyzetre előnyösen hatnak, megindulásuk a legtöbb helyen csak annak kifejezett külső-belső támogatásával, facilitációjával elképzelhető. Ez utóbbi kijelentés hatványozottan igaz a keleti blokk korábban államszocialista országainak lakosságát tekintve, hiszen e régióban a tradicionális helyi kultúra szisztematikus felszámolása történt, sok esetben még „búvópatakként” sem volt jelen a helyi társadalmakban. Különösen fontos e tevékenységek olyan közegben történő támogatása, amelyek a veszélyeztetett helyi kisebbségi kultúrák (pl. szórványmagyarság) helyi hagyományainak felelevenítését célozzák. Ennek érdekében a más helyeken felismert megoldásokkal kapcsolatos ismeretek jól mozgósíthatók.Projektünk célja egy hiánypótló kutatás, és ennek eredményeképpen olyan ajánlások és módszertani leírások létrehozása, amelyek

1) segítik a döntéshozókat az ideális szabályozási környezet kialakításában,

2) információt és gyakorlati útmutatót adnak az érdekelt szereplőknek és gyakorlati szakembereknek saját helyi termék fejlesztéséhez.



A jógyakorlatok leírásai bemutatják a sikeres helyi termékeket és szolgáltatásokat és a kialakulási folyamatukat, kihangsúlyozva a kulcs sikertényezőket és tanulságokat. A projektben különös hangsúlyt kap a helyi együttműködés hosszútávú fenntarthatóságának keretrendszerét biztosító közösségi védjegyek vizsgálata. Az ajánlásgyűjteményben szereplő minták és jógyakorlatok terjesztésére a projekt keretében hálózatépítő tevékenységet folytatunk helyi közösségek képviselői és közösségfejlesztési szakemberek részvételével. A hálózati együttműködés kialakításával és a jógyakorlatok közvetlen átadásával indítjuk be a diffúziós folyamatokat. A kompetenciafejlesztésben és tudásátadásban résztvevő termelők és szakemberek felelőssége lesz, hogy a helyi közösségben mintaadóvá váljanak, és helyismeretükkel hozzájáruljanak emblematikus helyi termékek és szolgáltatások kialakításához.

Hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatása az Innoratio Kutatóműhely Közhasznú Egyesület foglalkoztatási kapacitásának erősítésével

A projekt leretében az Egyesületünk kutató intézeti tevékenységét erősítette. Folytattuk nagy hagyományokkal rendelkező gyakornoki programunkat, amelyben a projet során kifejezetten hátrányos helyzetű fiatalokak biztosítottunk első elhelyezkedési lehetőséget tudományos kutatási területen.A projekt leretében az Egyesületünk komplex turisztikai fejlesztést hajtott végre Pusztamérgesen. Kialakításra került a „Bortér” borturisztikai és közösségi tér, gasztronómiai és közösségi tér valamint helyi értékeket bemutató tér. A fő cél a hátrányos helyzetű kistérség turisztikai kapacitásának fejlesztése a kínálat sokszínűsítésével.

Az Innoratio Kutatóműhely határon átnyúló kapcsolatainak megszilárdítása

A pályázati támogatás révén az Egyesület és az így alkalmazott munkatárs munkájának köszönhetően, a határ menti térségben jellemző román-magyar és magyar-magyar fél közötti határon átnyúló kapcsolatokat megalapozó kapcsolatrendszer kialakítására törekvő első lépések megtétele valósulhatott meg. Ezzel is hozzájárulva a DKMT Eurórégió tevékenyégi körének kiterjesztéséhez, illetve a Románia Európai Unióhoz való csatlakozása és a gazdasági válság következtében stagnáló határ menti kapcsolatok ismételt felélénkítéséhez. Magyarország és Románia határ menti kapcsolatainak ápolása továbbra is kiemelt jelentőséggel bír, melynek alapja a határ mindkét oldalára jellemző közös történelmi, társadalmi és gazdasági háttér.

Az Egyesület munkája során kiemelten a Partium, valamint Erdély területére fókuszálva, szerteágazó és kulcsfontosságú szakmai kapcsolatokat építő projektek előkészítésében, civil kezdeményezések megalapozásának előkészítésében, társadalmi integráció erősítésének kezdeményezésében. Az eredmények konkrét megvalósulását a 2014-ben az Innoratio Kutatóműhely és a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szervezet közös, határon túli magyarsággal kapcsolatos, európai integrációt erősítő projektjének lebonyolítása lette volna teljessé, azonban a projektötlet támogatásban nem részesült, így a konkrét szakmai megvalósítás anyagi nehézségekbe ütközött, a megvalósítás üteme lelassult. A pályázat keretében az Innoratio Kutatóműhely egy olyan munkavállaló alkalmazását valósíthatta meg, aki munkájával a jelenlegi és a későbbi projektek során is hozzájárulhat a nemzetközi és határon átnyúló magyar-román és magyar-magyar kapcsolatépítéshez és annak szakmai szintjének növeléséhez.

Turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez a LEADER Helyi Akciócsoportok

A projekt leretében az Egyesületünk komplex turisztikai fejlesztést hajtott végre Pusztamérgesen. Kialakításra került a „Bortér” borturisztikai és közösségi tér, gasztronómiai és közösségi tér valamint helyi értékeket bemutató tér. A fő cél a hátrányos helyzetű kistérség turisztikai kapacitásának fejlesztése a kínálat sokszínűsítésével.

Csongrád megyei mikró-, kis-, és középvállalkozások a felelősségvállalásról

A program megvalósítása három részre épült, amelynek egy átfogó célkitűzés mentén zajlott le. A megvalósított program átfogó célja, hogy felmérjük a Csongrád megyei mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a gazdasági működésben egyre nagyobb szerepet játszó társadalmi felelősségvállalással (CSR) kapcsolatos attitűdjeit. Annak érdekében, hogy válaszokat kapjunk azokról a tendenciákról, amelyek a megye vállalkozásainak a CSR-rel való viszonyát jellemzik, azoknak a gyakorlati érvényesülését mutatják meg, egy adatbázist felépítésébe vágtunk bele, valamint kérdőíveztetést végeztünk a szereplőkel, melynek eredményeit egy tanulmányban foglaltuk össze és megismertessük a nyilvánossággal, párbeszédre hívva a szféra képviselőit egy workshop keretében. A program céljainak megvalósítása érdekében meghatároztuk történt meg gyakornokok által, majd kitűzésre került az a munkaterv, amely alapján elvégeztük a kutatásokat.

A humán erőforrások esetében a helyi munkaerőpici szempontokat figyelebe véve a helyi, Szegedi Tudományegyetemen jelenleg is tanulmányaikat folytató hallgatók bevonását tettük meg ösztöndíjprogram meghirdetésével, annak érdekében is, hogy elősegítsük munkaerőpiaci esélyeik növelését és szakmai fejlődésüket. A gyakornoki programot szórólapokon is hirdettük, amelyekből 100 db-ot helyeztünk ki a hallgatók által látogatott közösségi terekben és a Szegedi Tudományegyetemen.

A hallgatók kiválasztását szigorú kritériumok mellett hoztuk létre, a jelentkezők szakmai felkészültésgét és eltökéltségét többlépcsős, szóbeli meghallgatással egybekötött kiválasztási folyamatban mértük fel. Öt fő kiválasztása történt meg, akik részt vehettek ösztöndíj programunkban. A programba bevont hallgatókat ösztöndíjban részesítettük a program megvalósításának ideje alatt. Az ösztöndíjasok munkájának segítését és a kutatás sikeres megvalósítását hat hónapon át a projektkoordinátor látta el.

A gyakornokok kiválasztását követően láttunk hozzá a program gyakorlati megvalósításához. A hallgatók feladatai a következőkre terjedtek ki.

  • kutatási tervek elkészítésében való részvétel

  • adatbázis szerkesztés, kezelés

  • statisztikai elemzések készítése


  • A kutatás során kitűzött célunk, hogy átfogó, egész Csongrád megyére kiterjedő eredményeket érjünk el terepkutatást is igényelt, amelybe három gyakornokot vontuk be, ők Szeged mellett Csongrád, Hódmezővásárhely, Kistelek, Makó, Mórahalom és Szentes városok vállalkozóit, illetékeseit is felkeresték, utóbbi hat település esetében ehhez közösségi közlekedési eszközök igénybevételére mutatkozott szükség. A gyakornok a terepi kutatás során kapott adatokat feldolgozták és kiértékelték.

    A projekt során 200 fős, reprezentatív adatfelvétellel, többlépcsős csoportos mintavételi eljárással hoztunk létre egy adatbázist, amelyből SPSS statisztikai programcsomag segítségével készítettünk elemzést. Az adatfelvétel során megkérdezett emberek száma, a mintavételi eljárás módszere révén objektív statisztikai adatokat sikerült nyernünk, amely alapján lehetővé váltak a megyei vállalkozásoknak társadalmi felelősségvállalással való kapcsolatának, ismertségének a megállapítása, illetve az azzal kapcsolatos hiányosságok, problémák meghatározása.

    A felmérés során kiderült, hogy a megyei vállalatok többségénél a társadalmi felelősségvállalás ismertségével kapcsolatosan is komoly problémák vetülnek fel, a vállalatok többsége nem is tudott válaszolni arra, hogy mit jelent a társadalmi felelősségvállalás. A válaszadók esetében kiderült, hogy a válaszadók legnagyobb részt a tisztességes működéssel, a törvények, szabályok és az adózás betartásával azonosítják a CSR-t. A felmérésből kiderült továbbá, hogy a helyi vállalatok az üzleti sikerében és a vállalatok megítélésében csak átlagos jelentőségűnek tartják a CSR szerepét.

    Sikerült feltárni, hogy a környezeti, társadalmi kérdések kezelésében milyen eszközök a legelterjedtebbek a vállalatok között, a felmérés alapján a megye vállalatai között a leggyakoribb ilyen eszköznek az ISO minőségügyi tanusítványok számítanak. A kkv-któl választ kaptunk arra, hogy milyen tényezők korlátozzák számukra és véleményük szerint a CSR tevékenység bővülését. A kapott válaszok alapján kiderült, hogy hiányos információkkal rendelkeznek a CSR-ről, másodsorban úgy gondolják, hogy ez egy nagyvállalatokhoz kötődő feladat, amely közömbösséget tovább erősít, hogy az üzleti partnerek nagyrészt nem is várják el a kkv részvételét benne. Komoly problémaként merül fel, hogy a piac nem ismeri el a vállalatok CSR tevékenységét. Számos esetben a vállalatok külső támogatást sem kapnak ehhez a tevékenységükhöz, ami további gátoló tényezőt jelent a CSR elterjedésében.

    Kedvező eredményként értékelhető a vállalatok részéről, hogy a CSR keretében a munkavállalóknak gyakran biztosítanak rugalmas munkaidőt. Kiderül továbbá az is, hogy szívesen működnek közre a sport, kulturális és vallási szervezetek támogatásában, illetve a természeti környezet megóvásában, lényegesnek tartják a vállalatvezetés példamutatását a társadalmi felelősségvállalásban. Problémát jelent viszont, hogy sok vállalat gondolja úgy, hogy a CSR-ben való részvétellel valamilyen saját problémát kívánnak eltussolni.

    Célunk mindezzel az volt, hogy a lehető legközelebb érjenek el a célcsoportokhoz az általunk tett megállapítások, motiválva őket a cselekvésre. A Csongrád megyei vállalatok társadalmi felelősségvállalásának alacsony szintje negatívan befolyásolhatja a gazdaság működését, amelyre hosszú távon is rányomhatja a bélyegét.

    A kutatásunkkal arra kívántuk felhívni a vállatok figyelmét, hogy mind a munkavállalók komfortérzetének növelését segítheti, mind a vállalatok társadalmi megítélését kedvezőbbé teheti CSR minél szélesebb körű alkalmazása. A munkavállalók elégedettsége és a társadalomban kialakult kedvező kép a vállalat fejlődését és teljesítményét is nagymértékben meghatározza, hosszú távon a CSR helyi vállalati kultúrába való beépülése az egész térség gazdaságának erősítésében is fontos szerepet játszhat. Csongrád megye Magyarország leszakadó térségének számít, a 2008-as gazdasági válság jelentősen visszavetette a megye lemaradását az országos átlagtól, a leszakadás megállítása érdekében a vállalati kultúra fejlesztése elengedhetetlen tényező ennek a problémának a felszámolásában. Nagy problémát jelent továbbá a szegénység és a hátrányos helyzetű kistérségekben élők nagy száma, valamint a helyi társadalom mentális állapotát jellemző negatív attitűdök fennállása, amelyekben nem csupán az állami és civil szervezeteknek szükséges a részvétele.

    A helyi gazdaságban a legnagyobb foglalkoztatónak számítanak a mikro-, kis- és középvállalatok, ezért a helyi gazdaságban betöltött szerepük megkérdőjelezhetetlen, fejlődésük elősegítése közös érdek. Amennyiben ezeket a vállalatokat sikerül ebben a folyamatban cselekvésre, kezdeményezőkészségre bírni, hosszú távon kedvező hatások produkálhatóak a kkv-k vállalati kultúra fejlődésében, a vállalatok fejlődésében.

    A kutatás során további eredményének tekinthető, hogy a CSR-ről további kutatások megtételét vonja maga után, a munka folytatására lesz szükség, ugyanis a kapott eredmények által megállapított attitűdök mögött húzódó mélyebb összefüggések feltárását is meg kell valósítanunk. A szükséges és kívánatos cél egyesületünk számára, hogy a jövőben a kutatást differenciáló tényezőket is megtaláljuk, valamint felmérjük azt, hogy az adatbázisban szereplő vállalatok hogyan fejlődtek a CSR alkalmazásban. A kutatásba jelenleg is tanulmányaikat végző hallgatókat vontunk be, akiknek ösztöndíjat biztosítottunk a program ideje alatt, így a Szegedi Tudományegyetemen is egy olyan tudásbázis kiépülésének alapjainak lerakását kezdtük meg, amely a jövőben még több hasonló kutatást ágyazhat meg a CSR-rel kapcsolatosan.

    A programmal elő kívántuk segíteni, hogy a megye civil szervezetei és vállalkozásai hozzáfogjanak CSR stratégiáik kialakításához, illetve ösztönözzük őket a társadalmat szolgáló kezdeményezések megvalósításában. A projekt során megismertük a helyi, Csongrád megyei KKV-k társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos álláspontját, benyomásaikat, észleléseiket, saját gyakorlataikat, igényeiket, szükségleteiket.

    Harmadrészt a projekt egyes feladatait ellátó gyakornokok tapasztalatszerzési lehetősége által hozzájárultunk a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyeinek javításához, képzett szakemberek neveléséhez.

    Chences of retaining talent in the region

    A projekt során a partnerünkkel a tehetségkutatás interdiszciplinális arculatának kialakítását tartottuk szem előtt, amely megköveteli a tehetségkutatásban több tudományterületen való alapvető jártasság megszerzését (pl. pszichológia, szociológia, regionális gazdaságtan). A megvalósítás nyolc hónapja alatt a szakemberek közösen dolgoztunk ki egy olyan módszert, amely a lexikonok szerkesztési elveit figyelembe vevő adatbázis kialakítását eredményezi. A projekt eredményeként egy koherens, térinformatikailag kezelhető adatbázis jött létre. A létrehozott elektronikus lexikon szócikkei különböző paraméterek alapján csoportosíthatók, ábrázolhatók. A két megye tehetségeinek tudomány, technika és művészetek szerinti kategorizált keresésére a gyakorlatban négy történelmi korszak szerint nyílik lehetőség (I. 1920-ig; II: 1945-ig; III. 1990-ig; IV. 2010 és napjainkig). Az adatbázis folyamatos interaktív bővítési lehetősége a tehetség zónák meghatározása mellett tehetséggondozási programok kidolgozására is lehetőséget nyújt. . A projekt eredményeit disszemináló és prezentáló www.talentmaps.eu honlap magyar, román és angol nyelven egyaránt elérhető, ahol az érdeklődők további információkhoz juthatnak.

    A civil szervezetfejlesztés hátrányos helyzetű településeken (Makó, Mórahalom, Dóc)

    A projekt során Egyesületünk saját kivitelezésű felmérés alapján 15 órás szervezetfejlesztő képzés került Makó, Mórahalom és Dóc településeken lebonyolításra 2011. szeptember és október között, helyszínenként három alkalommal, három egymást követő munkanapon (9.00-16.00-ig). A képzések célcsoportja a helyi civil szervezetek voltak. A képzéseken összesen 20 civil képviseltette magát 23 fő részvételével

    A képzés tematikája a pályázatírás és projektmenedzsment elméleti és gyakorlati ismereteinek átadására fókuszált. A tematika felépítésében prioritásként került meghatározásra a pénzügyi és pályázati forrástanácsadás, a forrásallokációs képesség megteremtése, valamint a projekttervezés és menedzsment (PCM) ismeretek bővítése, hiszen a gondos projekttervezés és sikeres pályázat a foglalkoztatási képességek növelésének, a pénzügyi stabilitás és a célszerinti tevékenységek eredményességének egyik hatékony eszköze. A non-profit szervezeti menedzsment területén szerzett tapasztalatok alapján a fentiek mellett a partnerség, a hálózatok kialakítása kitörési pont lehet a civil szervezetek számára akkor is, ha pénzügyi forrásaik szűkösek.

    Mentális térképezés Magyar-Román összefogásban

    A mentális térképezés egy viszonylag fiatal interdiszciplináris tudományág, amelynek 40 éves múltja van. A mentális térképezés arra vonatkozik, hogy az emberek hogyan érzékelik a körülöttük lévő teret; az eredményeket nagyrészt a város, fejlődési pszichológia és robotika területein hasznosítják.

    A projekt egy nemzetközi kezdeményezés révén ki akarja aknázni és fejleszteni a mentális térképezés területén megtapasztalható kezdeti előnyt. Az angol nyelvű Mental Map Editor 1.0 szoftvert le fordítanottuk magyar és román nyelvre, és ezeket az jogtulajdonos engedélyével ingyenesen közzétettük saját honlapjainkon, magyar és román nyelven.

    A szoftver további elemeivel két újabb eljárás fejeződött be és lefejlesztésre került az algoritmusterv szintjére. Ezeket korábban „vonali átlag” és „” módszereknek nevezték.

    Az algoritmusterv alapján a szoftver kitöltése későbbi feladat, de a végső cél a Mental Map Editor 2.0 közzététele kibővült e két elemmel.

    A projektek célcsoportjai: partnerszervezetek, szakmai konferenciákon résztvevők, hallgatók, kutatók, posztgraduális hallgatók, közigazgatás, regionális települési intézmények, városfejlesztési és települési intézmények, önkormányzatok, építészet, urbanizmus, földrajz (társadalmi, regionális, kulturális), környezetvédelem pszichológia.

    "Civilek lépéselőnyben" szervezetfejlesztő képzés lebonyolítása Csongrád megyében

    A projekt keretében egy 30 órás szervezetfejlesztési képzés került lebonyolításra 2011. április 26. és 2011. május 12. között, heti két alkalmas rendszerességgel (kedd, csütörtök, 14.00-19.00ig). A felnőttképzési programot a projekt keretében akkreditáltuk. A célcsoportunk a Csongrád megyei civil szervezetek köréből 16 szervezet képviseltette magát 23 fővel.

    A képzés tematikája az általános civil és EU-s ismeretek közvetítésére, a pályázatíráshoz, szervezet- és projektmenedzsmenthez, valamint a pályázatíráshoz kapcsolódó elektronikus rendszerek elméleti és gyakorlati ismereteinek átadására fókuszált.

    A projekt megvalósulása így hozzájárul a képzésben résztvevő szervezetek működési, foglalkoztatási, és forráslehívási kapacitásának növeléséhez. A civil szervezetek megerősödése a gazdasági, társadalmi folyamatokban való aktív részvételüket, a döntéshozatalok pozitív befolyásolását eredményezik. E folyamat eredményeként csökkennek a területi különbségek és javul a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatását célzó programok hatékonysága is.

    Konferencia szervezése és lebonyolítása Magyarország 2011-es EU soros elnökségéhez kapcsolódóan

    A pályázati program eredményeként Egyesületünk 2010. november 3-án sikeresen megszervezte és lebonyolította a pályázatban tervezett konferenciát, amelynek címe „Mi vagyunk soron! Magyarország 2011-es EU-elnöksége”. A rendezvény Szegeden a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központban zajlott le. Az eseményen többek között 28, főként a Dél-alföldi Régió civil szervezeteinek képviselője, valamint három a Szegedi Tudományegyetem civil társadalommal, illetve Magyarország külpolitikájával foglalkozó hallgatója vett részt. Ezen kívül további 12 egyéb szervezet képviselője, valamint két fő sajtóképviselő jelent meg, így összesen 45 fő részvételével valósult meg a program. A rendezvény célja az EU elnökséggel kapcsolatos ismeretek bővítése, az elnökség stratégiai prioritásainak, valamint a későbbi együttműködések, programok megvalósításához szükséges forrásszerzési lehetőségek bemutatása volt.
    A következő öt témakörhöz kapcsolódóan hangzottak el előadások:

  • Civilként az Unióban;

  • Soros elnökség és az Európai Unió;

  • 2011-es magyar EU-elnökség és a civilek;

  • Az EGTC bemutatása és lehetőségei Magyarország 2011-es EU-elnöksége kapcsán;

  • Az EU soros elnökség területi aspektusai.

  • A konferencián előadást tartott: Barabás Áron, az EU2011 Civil Munkabizottság koordinátora; Berényi János, a Külügyminisztériuma EU Elnökségi Kommunikációs Főosztályának vezető tanácsosa; Csányi László, Mórahalom Város Önkormányzatának alpolgármestere; Csókási Eszter, DKMT Nonprofit Kft. ügyvezetője; valamint Kicsiny László, az Innoratio Kutatóműhely elnöke. A rendezvénnyel célunk volt továbbá hozzájárulni a civil szervezetek tartós, területi és/vagy szakmai együttműködésének előmozdításához, továbbfejlesztéséhez. A civil szféra határon túli kapcsolatrendszerének erősödése érdekében a konferenciára a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségétől, a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetségétől (RODOSZ), valamint a Magyar Ifjúsági Tanácstól (MIT) is érkeztek képviselők.

    "Magyarország a nemzetközi térben" című konferencia szervezése

    Az Egyesületünk projektjének keretében interdiszplináris tudományos konferenciát szervezett, amelynek keretében a különböző tudományágak a képviselői a saját szempontrendszererük alapján elhelyezték Magyarországot helyzetét az Európai Unióhoz való csatlakozás után néhány évvel különös tekintettel a Magyarország a térségben elfoglalt helyét. A konferencia interdiszciplinális megközelítése segítette a téma komplexebb körül járását.

    rEUsearch the effect of joining the European Union on crossborder relationships

    A projekt célja, hogy társadalmi kutatással hozzájáruljon az érdekelt két megye (Csongrád Megye Magyarországról és Temes Megye Romániából) gazdasági fejlődéséhez: a projektpartnerünkkel és társult partnereinkkel 1000 vállalkozót megkérdeztek, és a térség elit gazdasági szakértőinek 50 tagját megkérdezték ellenőrzött módon statisztikai módszertan használatával a magyar-román üzleti hálózat tapasztalatairól, az EU-csatlakozás óta eltelt időszakra összpontosítva. Az eredményeket tanulmányok formájában tettük közzé, konferencián tárgyaltuk. A szakértői munka során növekedett a tudományos együttműködés és a közös tudományos tanulmányok száma, ami hosszú távon erősíti a két nemzet együttműködését. A projekt általános célja volt, hogy hozzájáruljon a két érintett megye gazdasági fejlődéséhez.

    Célcsoportok: működő magyar és román beszállítók, ipari és mezőgazdasági vállalkozások; döntés hozók.

    A projekt fő konkrét tevékenységei és eredményei a következők voltak: működő magyar és román beszállítók, ipari és mezőgazdasági vállalkozások; kutatása és elemzése. A kutatás során 1000 vállalkozót vizsgáltuk meg, és a régió gazdaságának 50 elit tagját megkérdeztük. A célcsoport tisztában van a szükséges pontos gazdasági adatokkal, és ugyanakkor részesül a kutatási eredmények előnyeiből, feltételezve, hogy a döntéshozók, akik szintén a célcsoportunk részei, felhasználják az eredményeket fejlesztési munkájuk során.

    Forrástérkép az Uniós és hazai pályázati lehetőségekhez

    A projekt keretein belül egyesületünk egy olyan forrástérképet készített, amely hozzájárul a régió civil szervezeteinek a hazai és az uniós pályázati lehetőségek megismeréséhez, ezáltal forrásteremtő képességük növeléséhez. A különböző pályázati lehetőségek kiaknázásával a civil szervezetek színvonalas projekteket bonyolíthatnak le, melyeknek végső haszonélvezője a térség lakossága.

    Az elkészült kiadványok egy részét postai úton juttattuk el egyesületünk kiemelt partnereihez, elsősorban azon civil szervezetek számára, akik a korábbi, a régió civil szférájára irányuló kutatásainkban részt vettek. Emellett a kiadványt elektronikus formában is elküldtük a térség civil szervezeteinek.

    System for exploiting the European, national and local intellectual fund

    Az Egyesületünk az Európai Unió „Európa a polgárokért” programjának keretében valósította meg a projektet az innováció elméleti és gyakorlati tapasztalatainak átadásának, fejlesztésének céljából. Az Egyesületünk vezető pályázóként magyar, francia és román partnerszervezetekkel, hazai civil- és ernyőszervezeteket, kutatóintézeteket és aktív kutatókat szólított meg annak érdekében, hogy tapasztalataikat, véleményeiket egy közös fórumon oszthassák meg egymással. A tematikus konferencia, valamint workshop eredményeit kiadványban és a projekt eredményeként létrehozott honlapon ismertettük.

    A Banat-Triplex Confinium EGTC népszerűsítése a Makói és a Mórahalomi kistérségekben

    Az Egyesületünk projektjének keretében az EGTC (European Grouping for Territorial Cooperation), azaz az Európai Uniónak a különleges nemzetek közötti területi együttműködési jogi formájának a népszerűsítését hajtotta végre. A projekt keretében a Banat-Triplex Confinium EGTC amelynek tagjai vannak Magyarországról, Romániából és Szerbiából a történeti Bánát régióból. Fontos, hogy ismert legyen ez a jogi forma.

    Hazai kisebbségi kkv-k vállalati felelősségvállalásának erősítése

    Az Egyesületünk projektjének keretében roma mikro-, kis- és középvállalkozások számára a vállalati társadalmi felelősségvállalásról (CSR –corporate social responsibility) szóló térítésmentes képzést valósított meg Lőrinciben (Budapesttől 60 km-re, az M3-as autópályán a hatvani csomópontig, majd a 21-es főúton közelíthető meg). A fő cél vállalkozói réteg térsadalmi felelősség vállalásának erősítése.

    Tudatos lépés a sikeres jövőért

    Az Egyesületünk projektjének keretében saját kivitelezésű felmérés alapján képzést valósított meg, melynek célcsoportja a helyi civil szervezetek voltak. A képzés tematikája a pályázatírás és projektmenedzsment elméleti és gyakorlati ismereteinek átadására fókuszált. A cél a civil szervezetek és a lakosság jövőre való felkészítése volt.










    FILMEK

    Lokális Termelőközösségek

    Ha összehasonlítjuk a Nyugat-európai országokat a korábbi Keleti Blokk országaival, sok más különbség mellett azt is észre vehetjük, hogy míg a szegénység ott elsõsorban a városok jellegzetessége, nálunk általánosságban a falvakban élõk vannak – jóval – rosszabb szociális helyzetben. Ez amiatt is így alakulhatott, hogy a kistelepüléseken megszûntek a tradicionális munkalehetõségek, és emellett a városba költözés sem lett valódi opció. A mezõgazdaság automatizálódott, a tradicionális kézmûvesipar pedig elõbb a nagyvárosi nagyiparba, majd a globális ipari centrumokba helyezõdött át. Ez persze Nyugat-Európában is megtörtént, csak ott tudtak reagálni a kialakult helyzetre.

    Nálunk az emberek – éljenek nagyvárosokban vagy a legkisebb településeken – multiknál vásárolnak, más országokban feldolgozott élelmiszert esznek és a globális nagyipar ipari termékeit veszik meg, amelyeket a kontinens, vagy akár a világ másik felén állítanak elõ. Ezek a termékek hol silányabbak, hol nem, viszont közös jellemzõjük, hogy fogyasztásuk mind a hazai gazdaságot és társadalmat, mind pedig a környezetet károsítja. Amit láthattunk Nyugat-Európa kistelepülései példáin, az a helyi értékekre és hagyományokra alapozott kistermelés újrafelfedezése. Ez a mi régiónkban is, kis csúszással bár, de megtörtént, viszont az egyes helyi termelõk, kisiparosok nem tudják egymagukban felvenni a versenyt a rendkívüli jól szervezett globális gazdasággal. Az erre a helyzetre adott reakció az, ami sok helyen élhetõvé teszi a nyugat-európai vidéki térségeket. Ott ugyanis felismerték, hogy csak összefogással menthetõ a helyzet.

    A filmünkben az itthon már megjelent helyi élelmiszer- és kézmûvestermékek elõállítására szövetkezett közösségeket mutatunk be. Ilyenek ugyanis léteznek már Magyarországon, és jó példaként szolgálhatnak az ország és régió valamennyi helyi közössége számára, felhívva a figyelmet a helyi gazdaságok támogatásának szükségességére is. Ennek érdekében jellemzõ közösségtípusokat, szervezeti formákat gyûjtöttünk össze az utóbbi években, ezekbõl válogatva különítettünk el öt jellemzõ típust, amely mindegyike a közösségszervezés egy-egy aspektusából számít kitûnõ példának. A közösségszervezés ugyanis számos formában, és fõként, számos környezetben történhet. Más típusú közösségszervezési lehetõségek merülnek fel a gazdaságilag-társadalmilag hátrányosabb helyzetû helyi környezetben, mint egy centrumrégióban, ugyanígy, más típusok jöhetnek szóba olyan helyeken, ahol gazdag hagyományokat és tradíciókat találunk egy adott lokális gazdasági termék kapcsán, mint ahol egy másik termék kapcsán merül fel ugyanez, vagy egyáltalán nem merül fel.

    A filmben bemutatásra kerülõ öt „ideáltípus” közül az egyik mindjárt azzal is foglalkozik, hogy miként lehet a helyi termelési tradíciókat felélesztve szociálisan hátrányos helyzetû környezetben is munkahelyeket létrehozva helyi terméket közösségben, szövetkezeti formában forgalmazni (Gyulaji Hetedhéthatár Szociális Szövetkezet), a helyi lehetõségeket célzottabban kiaknázó és a piaci rések megtalálásával magasabb profittal járó helyi manufaktúrát felépíteni (kõfaragó szociális szövetkezet Tokaj-hegyalján), a gasztroforradalomra alapulóan nagyobb vállalkozások csatlakozását is kiváltó helyi márkát létrehozni (szekszárdi fuxli bor), évtizedeken keresztül kihasználni az aktuális közösségfejlesztési és szövetkezési formákat és programokat, a modern szövetkezet mintapéldáját létrehozni (Völgység Kincse márka) vagy a kézmûves vagy agrártermék helyett magára a kereskedelemre szövetkezni (Hévízi Piac). A film, megszólaltatva a helyi gazdaságokat kitaláló és mûködtetõ gazdálkodókat, izgalmas gondolatébresztõként állhat valamennyi helyi közösség elõtt.










    TÁMOGATÓK





    PARTNEREK





    KAPCSOLAT

    innoratiokutato kukac gmail pont com









    KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

    2006 évi Egyszerűsített éves beszámoló
    2007 évi Egyszerűsített éves beszámoló
    2008 évi Egyszerűsített éves beszámoló
    2009 évi Egyszerűsített éves beszámoló
    2010 évi Egyszerűsített éves beszámoló
    2011 évi Egyszerűsített éves beszámoló
    2012 évi Egyszerűsített éves beszámoló
    2013 évi Egyszerűsített éves beszámoló
    2014 évi Egyszerűsített éves beszámoló
    2015 évi Egyszerűsített éves beszámoló
    2016 évi Egyszerűsített éves beszámoló
    2017 évi Egyszerűsített éves beszámoló
    2018 évi Egyszerűsített éves beszámoló
    2019 évi Egyszerűsített éves beszámoló